A szabadnap után két gyorsan elrepült rendes nap következett, majd hivatalosan is elérkezett a végjáték: A gyerekek összepakoltak, ohgy négy napra kanadába utazzanak egy hosszabb kirándulásra. Ez az ottani counseloroknak óriási új élményeket és egy effektíve all-inclusive utazást jelent napi 18 óra munkával, nekünk meg négy nap majdnem fizetett szabadságnak nevezhető napot. Délután két óra a műhelyben, este hogy ne foghassák rám hogy nem csinálok semmit leugrottam az aktuálisan legérdekesebbnek tűánő esti programra, az első este tábortűznél sütögettem, a második este pedig egy igen epikus csata parancsnokává léptem elő. a 10-11 éves korosztály egy trónok harca körítéssel megszórt vízicsata/teniszlabda csata újrajátszását rendezte meg: két dobozból épített vár, két óriási három ember által üzemeltetett csúzli, vizibombák és teniszlabdák, pajzsok, minden ami kellhet. Az este első fele irritáló volt, mert a csapatom nem volt hajlandó rám hallgatni, az egyszerre "remek" tanácsokat adó 4-5 ordító gyereknek hála pedig a lövések sorra voltak katasztrofálisak. A felénél meguntam, bekeményítettem és átvettem az irányítást... 90% fölötti találati ráta, záporoztak a lövedékek az ellenség falaira.

Ezután a kisgyerekek kirándulása következett a helyi vizividámparkba, hosszabb nap volt, reggeltől késő délutánig ottvoltunk, de ketten voltunk négy jól viselkedő jófej gyerekre, szóval nem szakadtunk bele a munkába, és mi is ugyanúgy kipróbálhattunk mindent. A tábor biztonsági intézkedéseit nem értem továbbra sem, de én csak betartatom őket... a 6 méteres, szikláról mély vízbe ugrás tiltva van, mert veszélyes, viszont a 6 méteres, trapézról lelengős vízbe ugrós mutatvány nincs tiltva, ahogy a koromfekete csúzdából irányíthatatlanul kizuhanó, 4.5 méteres zuhanás a medencébe sem... ők tudják. A gyerekek jól szórakoztak végig, mi is, panaszra nincs okom. 

A mai napról viccesen megjegyeztük hogy ez az utolsó szabadnapom a szabadnapom előtt... holnap hivatalos szabadnap, amit nem fogok teljesen kihasználni. Pihenni fogok, olvasni, filmezni, de a tábort nem hagyom el, mert holnapra lett újratervezve a kilövés, remélhetőleg minden rendben fog vele menni.

Föliratkoztam életem első 5km-es futóversenyére is, hegyes dombos terepen, kegyetlen lesz, remélem nem fogok tudni menni végül... mert az azt jelenti hogy megkaptam a color war leader szerepet. A következő pár napban dől el ez is, hogy ki kapja meg a megtiszteltetést, hogy napi 20 órát dolgozhasson négy napig. Akármennyire is kemény meló, mindenképpen szeretném megkapni ezt a tisztséget, hatalmas élmény volt tavaly is a tribals, ez pedig még egy fokkal komolyabb.

A tábor után még mindig fogalmam sincs mit fogok csinálni, továbbra is próbáélok találni valakit akinél ellakhatok pár napig, hogy minimalizáljam a költségeket. Kicsit több mint két hét és otthon